Sziasztok!
Vége a karácsonynak, jól teleettem magam mindenféle jóval, itt az ideje, hogy neki álljak a buli ruhám továbbkreálásához. Ugyan két ünnep között a hagyományos babonák szerint nem lenne ildomos varrni, mert az ördögök a fenekemet szúrkálni fogják, de sajnos én már annyira megszállott alkotó vagyok, hogy túl teszem magam ezen a tényen és felülkerekedek rajta, így elkészítettem a szilveszteri bokacsizmám.
A csizmát amúgy év elején vettem, amikor a Sándor-palotába látogattam - igen, voltam a Sándor-palotában :). Sűrgősen be kelett szerezni egy ilyet, mivel az elegáns nadrágom magassarkúhoz van varrva, de a körömcipőhöz még túl hideg és vizes volt az idő januárba. Akkor jobbat nem találtam, és mivel a nadrág úgy is takar mindent, hát megvettem a legegyszerűbb darabot. Nem is nagyon hordom azóta, csak elegáns, hideg alkalmakkor, vagy azzal a farimmal, amit rá tudok húzni.
De most végre új életre kelt a régi, béna csizmám. Eredetileg valami hatalmas, csicsás díszt akartam készíteni rá, de aztán meggondoltam magam és egy egyszerű fekete szaténmasnival díszítettem. Az első masni nagyon szép lett, de a második már pepecs volt, mert sehogy sem akart szép lenni, akárhányszor kötettem át. Kicsit rásegítettem a formájára tűvel és cérnával, így nagyjából - sajnos nem teljesen - olyan, mint a párja.
Én oda vagyok érte. Tényleg nem egy feltűnő, extravagáns darab, mint mondjuk a gombos hajráfom vagy a zipzáros karkötőm, de nem is az volt a cél, hogy csak szilveszterkor vehessem fel, hanem hogy hordhassam a későbbiekben a hétköznapokon is.
Ma még (vagy holnap) remélem elkészítem a láncos fülbevalómat is a láncos szerelésemhez, de ha nagyon lustálkodni fogok, akkor a hosszú metálfényű gyöngyfülimet veszem fel (http://kerekecskegombocska.blog.hu/2012/10/28/elegans_egyszeru_nagyszeru).
