Kerekecske Gombocska

Sziasztok!

Először is kellemes húsvéti nyuszikat kívánok utólag is! :)
Másodszor pedig szeretném megmutatni az idei húsvéti tojszliaimat.
Régen mindig főtt tojásból készültek a hímes tojások, de egy pár éve rákaptam a kifújásra. Nagyon utáltam, hogy azokat tojásokat nem lehetett megtartani és jobb lett volna, ha a munkánk tényleg megmarad hosszú távon is. A nővérem nem elég ügyes és kitartó, így ő már tavaly is hungarocell tojásokat készített, de bennem még van kitartás és évek óta küzdök a tojás kifújással, ami a világ legborzalmasabb és legundorítóbb dolgai közé tartozik. De a szépségért szenvedni kell, vagyis a tojások szépségéért - és tartósságáért. Szóval az idén is kifújtam a tojásokat, aztán kezdődhetett a festést. Illetve a díszítés, hiszen már évek óta különböző különleges technikákkal készítem a tojásaimat. Ritka, hogy a régen használt vízfesték-tempera kombót használnám, most sem volt ez másképp.
A tojásokat csirizzel ragasztottam. Nagyon sokszor használom ezt a természetes ragasztót. Bevallom véletlenül találtam rá, egyszer hobbiragasztóra lett volna szükségem, de nem volt kéznél, így gyorsan ötletelve ezzel ragasztottam és bevált! Azóta, ha kell szívesebben használom ezt a ragasztót. Könnyen kimosható az ecsetből, vagy a ruhából, jó a ragadása, ha jól készíted el az állaga is megfelelő és nagyon olcsó is. Ez itt a reklám helye, ajánlom minden egyes hobbiművésznek a csiriz használatát.
A tojásokat hímzőcérnával fedtem körbe. Közel sem volt olyan könnyű, mint amilyennek látszik. Nagyon nagy türelem kell hozzá és rengeteg idő. Egy tojás közel egy órán keresztül készült. Az elején még könnyedén lehet tekergetni, de amikor újra vékonyodik a tojás, hajlamos a cérna lecsúszni, elcsúszni és olyankor csúnya formát ad. Én az egyszerűbb színösszeállításokat használtam. Ez az ombre stílus, most mindent körül jár. Nem volt könnyű dolgom, hiszen mivel fiúknak szántam őket, nem jöhettek az általam kedvelt rózsaszínes, lilás árnyalatok, maradtam a fiús színeknél. Egyébként a színeknek csak a képzelet szab határt, az egyszínűtől a több féle színig, árnyalatig, minden játszik, így a tojások lehetnek sokkal díszesebbek is

Nagyon örülök, hogy ezt a technikát választottam. Szerintem nagyon dekoratívak lettek és a locsolkodó fiúk is nagyon tetszett nekik. A legjobb az egész húsvétolásban, hogy anyu tojásfáján egyre több az általunk készített hímes tojás. Régen csúnya, műanyag tojások lógtak a fáról, de most már nagyobb részben a tesóm és az általam készített tojások. Kicsit szentimentális vagyok és szeretem az emlékeimet és ezek mind valamilyen kis apróságra emlékeztetnek.
A tojás díszítés nekem örök hagyomány marad, mert ezt szeretem a legjobban az egész húsvét alatt. Szeretem a locsolkodást is, bár nem éppen kölnivel és jövőre is várom szeretettel a locsolkodóimat, ilyen tojást készítek mindenkinek, aki otthon meglátogat! :)

Sziasztok!

Több, mint fél éves kihagyás után, újra visszatértem a blogoláshoz. Azt gondoltam kezdetben, hogy majd itt Pesten, ahol elérhető minden kis kézműves kütyü alkatrész és időm is lesz, mint a tenger, gyakrabban fogok írni, hát ez pont fordítva történt. Belecsöppentem a nagyvárosi életben, soha egy nyugodt pillanatom sincs, mindig van valami, ami leköti az időm. Ráadásul a koli szobánk tűzjelzővel ellátott, így a ragasztópisztoly használata is tabuvá vált. De most, hogy eltelt fél év, belerázódtam, azt hiszem visszatérhetek a kis mütyürjeimhez. Elég szépen berendezkedtem magamnak itt, imádom Budapestet és a pesti életet is, hogy itt éjszaka is van élet, hogy millióan vagyunk, hogy rengeteg a butik, és a sok kincskereső hely, olcsón lehet beszerezni olyan kellékeket, amiket postán kellett rendelnem, vagy éppen a helyi kreatív-hobbi boltokban többszörös áron.

A nagy nyüzsgésben sokszor vagyok fáradt és ilyenkor már alig van kedvem előkapni tűt-cérnát, ragasztót, gyöngyöt, főleg, hogy általában az egyetemisták által jól megszokott éjszakai bagoly életet éljük a szobatársaimmal. De most, hogy jön a tavasz, illatoznak a virágok, töltődök fel energiával, és a szabad időmben a kedvenc hobbimnak hódolok, barkácsolok. Így készült el az új cipőm is.

Megszállott cipő-szerelmes vagyok. Nagyon nehezen szabadulok régi, jól megszokott barátaimtól, így az sem csoda, hogy a cipőkészletem igen-igen nagyszámúra nőtte már ki magát. A legtöbb cipőm valamiért különleges, furcsa az anyaga, nagyon színes, vagy csak egyszerűen más soha nem venné fel, de emellett megvannak persze a klasszikus magassarkúk, babacipők, tornacipők. Az egyik ilyen klasszikus kedvencem sajnos már a halálán volt, de mint mondtam, nem akartam elengedni. (Így is a hétvégén sikerült kidobnom pár teljes mértékben tönkre ment darabot, ennek a cipőnek maradnia kellett.)
Az orránál a varrás több helyen elkezdett foszlani. Megvarrtam ugyan, de esztétikailag nem lett az igazi. Így is hordtam volna, de hát azért kérem, legyünk igényesek, nem járhatok toldozott-foldozott cipőben. Így született meg az ötlet, mit tegyek kedvenc szürke kis tornapapucsommal, varrjunk rá valami foltot.
A klasszikus ruhafolt talán furcsán mutatott volna - bár most így belegondolva, el tudok képzelni egy foltokkal kivarrt tornacsukát -, így valami mást akartam kitalálni. A festés és a hímzés túl macerás lett volna, így jött a csipke és voilà! Lett egy teljesen egyedi vadi új és különleges cipőm. Ugyan ez - bevallom őszintén - nem túl bonyolult javítgatás, de nagyon látványos és olyan vintage hatást kölcsönöz neki, amit kifejezetten szeretek. Ráadásul tervbe vettem, hogy az egész orr-részt becsipkézem, ami mégis csak elég extravagánssá tenné és olyan tervezői cipőre hajazó topánom lenne.

Imádom az új cipőmet, le sem lehet most tépni a lábamról, bár lehet, hogy ezután a többi sok-sok pár cipőm megsértődik, de majd őket is megbolondítom valami egészen apró kis bolondsággal és akkor lekerül a lábamról ez.

remélem ezzel a bejegyzéssel újra lendületbe hozom magam, mert igazán rám férne valami olyan kikapcsolódás a sok mulatozáson kívül, ami valami hasznossal is járna.

Sziasztok!

Már nagyon készülök, teljesen be vagyok zsongva! Bár emellett egy kicsit aggódok is. Mi lesz velem egyedül a fővárosban? És kikkel fogok lakni? Rendesek lesznek, bulisak, kockák? Vagy hozzám hasonlóan kicsit dilisebbek a kelleténél? Mindenesetre a nagy aggódásomban lassan gondolkoznom kell, honnan szerzek majd elég tároló helyet.

Igazán sok cuccom van, és egyre több. Rengeteg ékszer, fűlbevaló, cipő, táska, ruhák... rengeteg minden. Erre találtam ki egy tökéletes megoldást, a szekrénybe akasztható kis zsebes micsodát. Az alap ötlet ugyan nem az enyém, de sok eltérés van az inspiráló darabhoz képest.
Ilyen kis tárolója anyukámnak volt, amikor ő volt kolis és tőle "loptam" az ötletet, hogy ilyen nekem is kell.
 Az övéhez képest a különbség, hogy az enyém vállfás, az övé pedig a szekrény oldalára van akasztva, illetve a zsebek elrendezése és mérete is más.

Az enyémre három méretű zseb is került, gondolván arra, hogy a különböző zsebekbe más-más dolog fog kerülni. Pontosan még nem tudom mik, de például fehérneműk, zoknik, ékszerek, hajgumik, csattok, fésűk és egyéb kis csecsebecsék. A sok kis látszólag felesleges, de számomra fontos dolgaimat mind-mind beletehetem, ráaggathatom, stb.

A vállfára rakást patenttal oldaottam meg, illetve az alsó zsebre is fog kerülni patent (csak elfogyott), hogy ne álljon ilyen bénán kifelé. a felvarrás cikk-cakkos, mivel ez kicsit tartósabbá, biztonságosabbá teszi, nehogy a nagy teher alatt leszakadjanak a zsebek.

Nagyon szép és nagyon hasznos. Emellett az anyaga is nagyon cuki. Nagyon tetszik nekem és remélem "hű szolgám" lesz az egyetemi évek alatt.

Sziasztok!

Ezer év után újra itt vagyok. Egy gyors összegzés az elmúlt pár hónapról:

Nagyon sokat tanultam az érettségire és sikeres érettségit tettem sok száz társammal együtt. Éljen! Ezek után belekezdtem a jogosítvány azon részébe is, amikor már a kocsiban ülök és úgy csinálok, mintha nagyon tudnám mit csinálok. Jelentem, a jogosítványt is sikeresen letudtam. Eltelt pár hónap, idegeskedtem állandóan, aggódtam, hogy mi lesz, de pont ma egy hete kiderült, hogy felvettek az egyetemre is. Juhé! Iszonyatsoan boldog voltam - és vagyok! Annyira féltem, hogy sehova nem kerülök be, de bejutottam és szeptembertől már Pestről jelentkezem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik közszolgálati ösztöndíjas tanulójaként. Már csak a kollégiumra várok, de eddig a nyáron sok minden összejött, így remélem, a koliba bejutni már csak hab lesz a tortán.

Szóval egy hete tudom, hogy már én is naagy egyetemista leszek a naagy Pestiában! Lassan készítem a csomagomat, nagy beszerzések vannak, de nem akarom meghazudtolni önmagam, kell mindenhez valami "Vikis".
A legtöbb cucc, amit vásároltam rózsaszínű, vagyis inkább mályva, de a lényeg, hogy nagyon lányos. a születésnapomra kaptam egy gyönyörűséges bőröndöt. Sötétszürke rózsaszínes virágokkal. Nagyon cuki.

Ezeken kívül, mint írtam készülök a "vikis" dolgokkal. Példák erre a képen látható kis fűszertartók is. Látszik ugye, hogy ezek befőttes üvegek, de kicsit másképp. Nagyiméktól még a nagy vizsgadrukk idején kaptam citromfüvet (ezt nagyapám "szüretelte" nekem). Ez egy nagyon hasznos gyógynövény, mert nyugtató hatással van az idegekre, részletesebben itt olvashattok róla:

http://csodastea.blogspot.hu/2011/02/citromfu-tea-virusolo-nyugtato.html

Mivel az egyetemen is jócskán szükségem lesz rá, ezért viszem magammal, de eddig zacskóban volt, ami nem is tesz jót neki és nem is szép. Ezekbe a szép, igényes üvegekbe pakoltam őket. Ilyen sok van, hogy két üveggel lett. Az egyik itthon marad, a másik jön velem. Fel is címkéztem őket, hogy a jövőben is citromfű kerüljön beléjük, az úgyis hasznos lesz nekem.
A kupakokat szalvéta technikával fedtem le. Fog még készülni hozzájuk - ha minden igaz ugyanilyen mintával - tároló a borsnak, paprikának illetve az ételízesítőnek. Más fűszerre egyenlőre azt hiszem nem lesz szükségem, vagy nem olyan mennyiségben, hogy külön tartó keljen nekik.

Nagyon aranyosak, és nagyon lányosak. Mostanában biztosan készülnek még dolgok (már félig be is pakoltam), úgyhogy reméljük visszaszokom a blogírásra. Itt lenne az ideje. És reméljük a naagy egyetemista lét nem fog elszakítani szeretet kis blogomtól, na meg az alkotástól sem. :)

Sziasztok!

Szünet van, tanulok ezerrel, de jut egy kis időm, hogy a régebben gyártott cuccokat, most egy kalap alatt megosszam veletek. Ilyen, pár hete gyártott darabok ezek, amiket egy Pink Floyd pólóból készítettem.

A szentségtörés azért következett be, mert az itthoniak között van egy nagy Pink Floyd-rajongónk, aki teljesen oda volt, amikor megtudta, mire készülök. Képes vagyok szétvágni egy ilyen ereklyét? De képes voltam.

A pólót egy turiban találtam, a Dark side of the moon lemez rajongói pólója. Ha S-es méretű lett volna, egy az egyben maghagyom, mert nagyon tetszik, de sajnos rám nagy volt - rá meg kicsi -, úgyhogy maradt a kaszabolás.

Az első képen egy nyaklánc van, amit a levágott darabokból csináltam. Középen a főmű, és jobbszélen egy hajpánt, ami pont háromszor körbe ér a csuklómon is, úgyhogy karkötőnek is tökéletes és természetesen illik a lánchoz.

Alul a póló szétvágás közbe, aztán a kész darabok, és jobb oldalt a póló hátulja (mert az is nagyon menő). Amúgy a banda is király, a lemez is király, úgyhogy ajnálom azoknak, akik keveset hallgatnak klasszikus rockot, hogy velük, vagy a Zeppelinnel kezdjék.

Sziasztok!

Tegnap este volt egy szabad fél órám - miután bemagoltam az egész Árpád-házat... - és ugyan tudtam, hogy nem lesz időm befejezni, de nagy volt a kísértés és elkezdtem. El is késtem táncról, de csak egy kicsit, de azt hiszem mindenképp megérte. :)

Szóval tegnap Infinity ruhákat böngésztem, amikor azon gondolkoztam, hogy van három ing a szekrényemben, és közülük csak egyet hordok igazán szívesen, de nincs szívem szét vágni őket, mert olyan jól néznek ki. De tegnap megelégeltem és neki estem az egyiküknek, és azt gondolom jól tettem. Végre kiélhettem szadista vágyaimat. Keresgéltem hozzá szabásmintát neten, de ilyet senki nem csinált (vagy nem töltötte fel).

Levágtam az ujját, aztán egyenesen elvágtam a tetejét, szépen körbeszegtem, csináltam neki lyukat a szalagnak - ami lehet a későbbiekben inkább gumivá alakul majd, mert ez a szalag nekem kicsit túl cuki -, belefűztem a szalagot meg bevettem az oldalából, hogy kicsit passzosabb legyen és voilá!

Szerintem nagyon király lett! Örülök, hogy neki estem és már a gallérjára is van ötletem, hogy miként hasznosítsam. Egy szűk óra alatt elkészült és csak egy helyen rontottam bele a varrásba, úgyhogy azt hiszem egyre ügyesebb leszek. Ehhez hozzájárul a tapasztaltabbak sok jó tanácsa (a nővéremé és az anyukámé), meg hogy egyre jobban összebarátkozunk a varrgéppel. Olyanannyira, hogy már együtt hálunk, ugyanis kisajátítottam magamnak. A drágaszágom!!! :) 

Sziasztok!

Mint tudjátok, az egész országot, de főként BAZ-megyét teljesen ellepte a hó. Gyönyörű így március közepén. Mára már egészen rendbe jött az időjárás, délután mentem is egy karikát a  városban - egy lélek nem volt rajtam kívül -, de tegnap hatalmas vihar volt. Az áram is elment, az utakat is lezárták, elég félelmetes volt az egész.

A nagy hóban ragadva gondoltam ez egy égi jel, itt az ideje, hogy valami kreatívval kössem le magam. Végülis péntek van, úgyhogy hivatalosan nincs még hétvége és ugyan tanulnom kéne, de mégis a varrásra szántam el magam. Négy órán keresztül varrtam a szoknyát, mert közbe majd' egy óráig telefonáltam, aztán filmet néztem,  vacsoráztam és annyit szerencsétlenkedtem vele, hogy ennyi idő kellett, hogy elkszüljön.

Végülis elkészült és szerintem elég szexis lett. Mondjuk eredetileg kicsit hosszabbra gondoltam, de gy utólag nem nagyon bánom, hogy rövid lett. Kicsit vadabb és ha egy megfelelő felsővel veszem fel, akkor tökéletes a hossza is.

Amúgy az anyaga elég különleges, ugyanis egyáltalán nincs benne varrás. Eleve ilyen csőanyagú az egész, úgyhogy legalább ezzel nem kellett bajlódnom. Nekem a színe is nagyon tetszik, mert sok mindenhez felvehető és a fekete derék öv nagyon feldobja. De az övére rálehet tenni bármilyen más színű övet vagy egy brosst, hogy ne legyen ilyen egyhangú.

Igazság szerint mostanában túl sokat ügyködöm az alapdarabokkal, és azt gondolom fel kéne dobni valami egészen fenomenálissal, valami vaddal, de lehet, hogy ezt is levehetős formában teszem rá, még kitalálom. Mindenesetre szerintem elég király lett. Nektek is tetszik?

Sziasztok!

Nézzétek, mit találtam ma a nagytakarítás közben! Lassan itt a tavasz, takarítani kell, ilyenkor mindent kilomolok, a régi, felesleges kacatokat, de vannak dolgok, amiket őrizgetek a gyerekeimnek, unokáimnak, vagy csak nagyon a szívemhez nőttek és nincs szívem megválni tőlük. Ezek kis apróságok, vagy versenyeken kapott könyvek, a kedvenc ruháim, vagy a saját kezem munkáim, mint például ez a szoknya.

Nagyjából 4-5 éve csinálhattam. Úgy tűnik, már akkor is megvolt a hajlamom a babrálásra, de akkor még nem csináltam ilyen rendszeresen. Ez az elsők között volt, amit megalkottam, mindenféle inspiráció nélkül, csak úgy saját kútfőből. Nagyjából egy hétig tartott a felgyöngyözés, ha jól emlékszem, de azt hiszem megérte.

Akkor azért voltam oda, mert végre elkészült és hordhattam és nagyon tetszett. Most azért  vagyok oda meg vissza is, mert újra beleférek! :D Persze ez másoknak lehet nem olyan nagy dolog, de nekem nagyon feldobta a napomat, hogy egy régi kedvencembe újra bele tudok bújni - és össze is tudom gombolni.

Amúgy szerintem nem lett rossz és olyan jó, hogy ilyenkor tavasszal, a nagytakarításkor lehet nosztalgiázni, rátalálni rég elveszett cuccainkra, ékszerekre, sálakra - apró pénzre a kabátok zsebében -, és mindenféle olyan dologra, amit majd újra lehet alkotni, kicsit feltúrbózni.

Ha jobb lesz az idő, már elég lesz a nylonharisnya, ez lesz az első darab, amit felveszek...újra! :)

Sziasztok!

Nagyon szép szombat délelőttünk volt, és én arra használtam az időmet, hogy kiokoskodjak valamit. Múlthéten láttam a neten egy tatyót, amit csak két oldalt össze kellett varni, aztán középen és kész volt a bevásárlótáska! Na ezt egy kicsit továbbfejlesztettem és elkészült a saját táskakollekcióm második darabja!

Vannak alapdarabok, amik nem hiányozhatnak egy női gardróbból. Ilyen a fekete magassarkú és kistáska, vagy egy elegáns blézer, a szűk, sötét farmer, és egy teljesen natúr színű pakolós táska, amit szinte mindenhez fel lehet venni. Mivel nekem sajnos ilyen semleges színűm csak karrakasztós retikülben van, ilyen pakolós meg rikító pinkben, ezért kellett valami ötvözet, amit csak felkapok, jól megtömök és irány vele egy kellemes szombat délelőtti turi-túra!

Az anyag egy kellemes, halvány szürkésbarna árnyalat, ami azért is jó, mert lehet húzni porban-sárban, nem koszolódik egyből. A halvány bordó csíkok kicsit felboják, de alig láthatóak, úgyhogy nem teszik tönkre a darab "mindenhez illek" imidzsét. Az eredetihez képest annyit változtattam, hogy bélést is varrtam bele (hogy strapabíróbb és pofásabb legyen), hosszabb pántja lett és kicsit csinosítottam a száján, mert az eredeti túl kocka-lada feelingű volt. Így kicsit karcsúbb, nőiesebb, nem annyira egyenes szabású.

A kivitelezés még jócskán nem tökéletes, de remélem felfejlődök. Ez a második darab a kis magánkollekciómból- bár ez úgy inspiráció alapján készült, de saját ötletekkel -, és szerintem nem lett olyan rossz. Táska - és cipő - mániás vagyok és miért ne készítsem el a saját, egyedi cuccaim, ha van ötletem? Már régóta van a fejemben egy nagyon klassz táska ötlet, de még nem szereztem be minden kelléket hozzá. Hihetetlen, hogy nem találok a városban egy fekete alapon ezüst színű, markáns zipzárt. Amint megvettem, kezdődhet a móka!

Bár tényleg nem egy Louis Vuitton vagy egy Prada, de szerintem klassz lett és a célnak épp megfelelő! Ráadásul kipróbáltam és bírja a nagyobb bavásárlást is - bár higanyt nem tennék bele -, úgyhogy az én szívembe belopta magát.