Sziasztok!
Nézzétek, mit találtam ma a nagytakarítás közben! Lassan itt a tavasz, takarítani kell, ilyenkor mindent kilomolok, a régi, felesleges kacatokat, de vannak dolgok, amiket őrizgetek a gyerekeimnek, unokáimnak, vagy csak nagyon a szívemhez nőttek és nincs szívem megválni tőlük. Ezek kis apróságok, vagy versenyeken kapott könyvek, a kedvenc ruháim, vagy a saját kezem munkáim, mint például ez a szoknya.
Nagyjából 4-5 éve csinálhattam. Úgy tűnik, már akkor is megvolt a hajlamom a babrálásra, de akkor még nem csináltam ilyen rendszeresen. Ez az elsők között volt, amit megalkottam, mindenféle inspiráció nélkül, csak úgy saját kútfőből. Nagyjából egy hétig tartott a felgyöngyözés, ha jól emlékszem, de azt hiszem megérte.
Akkor azért voltam oda, mert végre elkészült és hordhattam és nagyon tetszett. Most azért vagyok oda meg vissza is, mert újra beleférek! :D Persze ez másoknak lehet nem olyan nagy dolog, de nekem nagyon feldobta a napomat, hogy egy régi kedvencembe újra bele tudok bújni - és össze is tudom gombolni.
Amúgy szerintem nem lett rossz és olyan jó, hogy ilyenkor tavasszal, a nagytakarításkor lehet nosztalgiázni, rátalálni rég elveszett cuccainkra, ékszerekre, sálakra - apró pénzre a kabátok zsebében -, és mindenféle olyan dologra, amit majd újra lehet alkotni, kicsit feltúrbózni.
Ha jobb lesz az idő, már elég lesz a nylonharisnya, ez lesz az első darab, amit felveszek...újra! :)
